Kormányzati terv: 2020-ra legyen 15 százalék az összes energián belül a megújuló energiahordozók részaránya, s haladja meg a 186 petajoule-t a biomasszából előállított fűtőérték. Vajon ennyi "átállás" kellő alternatívája a mai hagyományos energiaellátásnak?
Békeidőben alkotta meg az ország energetikai programját a parlament? Éppen egy éve annak, hogy bár már túl voltunk az első csapelzárás okozta megrázkódtatáson, s még folyt - befejezés előtt állt - a földgáztározók nagyarányú bővítése, nem szenvedtünk hiányt sem fosszilis energiából, sem villamos áramból. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy a múlt évi országgyűlési határozatot az energiapolitikáról vajon felülírta-e a 2009-es újabb orosz-ukrán gázvita. S ha igen, akkor az ellátás biztonságosabbá tételét is jelentő megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó kormányzati elképzelések valóra váltását fel kell-e, fel lehet-e gyorsítani?
- Az új energiapolitikai határozataiban taglalta az országgyűlés, hogy milyen energiahatékonysági cselekvési tervet tart szükségesnek, és azt is, hogy milyen stratégia alapján folytatódjék a megújuló energiahordozók alkalmazásának programja - részletezte a Piac & Profitnak a napjainkra is érvényes koncepciókat dr. Szerdahelyi György, az energetikai tárca főosztályvezetője. - Az alternatív energiahordozók növekvő arányú használatáról döntve azt is kimondta a kormány, hogy az Európai Unió elvárásainál ambiciózusabb program megvalósítására van szükség Magyarországon.
Biomasszától a szélig
A szakember a mértékekről is számot adott: 2020-ra 15 százalék legyen az összes energián belül a megújuló energiahordozók részaránya, sőt az úgynevezett zöldáram az összes villamosáram-felhasználáson belül haladja meg a 20 százalékot. A szakmai kormányzat azt is papírra vetette, hogy mely "ágazatoktól" lehet elvárni a növekedést. Első helyen a biomassza áll, a tárca adatai szerint ugyanis legalább egymillió hektárnyi az a szabad terület, ahol energiaerdőt, -nádat, -füvet lehet termeszteni. A minisztériumi matematika szerint a 2007. évi 56 petajoule-ról 2020-ra 186 petajoule-ra lehet növelni az előállított fűtőértéket. A bioüzemanyag-részarány is 10 százalékra növekedhet az országban.
- A szélerőmű-kapacitást is szeretnénk bővíteni, 2020-ig 900 megawatt fölé is mehet az így előállított energia, de ehhez a mai szabályozási feltételeken és a 330 megawattos korlátozáson változtatni kell - mondja a főosztályvezető. - Alapvetően arra lenne szükség, hogy azok a kapacitások, amelyek akkor is termelik az áramot, amikor nincs rá szükség, lekapcsolhatók legyenek. Ha erre nincs mód, akkor csak úgynevezett szabályozó kapacitással lehet beavatkozni a folyamatokba. Vagyis roppant drága nagyberuházással, például a hajdanán már "kitalált", de mellőzött prédikálószéki tározós csúcserőmű megépítésével. Hasonlóan drága "vonzata" szerencsére nincs annak a megújuló energiahordozó-hasznosításnak, melynek Magyarországon eleve jók az előfeltételei. A geotermia felhasználását a mainak legalább a tizenötszörösére lehet növelni. Igaz, egyelőre akadálynak számít az a környezetvédelmi szabályozás, amelyik a kutakból nyert víz hasznosítás utáni visszasajtolását írja elő - hazánkban jóval merevebben, mint az Európai Unióban. Az energetikai tárcánál úgy gondolják, hogy nem bírálhatják felül a Környezetvédelmi Minisztérium megfogalmazott normáit, de azt azért lehetségesnek gondolják, hogy a hőjétől "megszabadított" víz visszajuttatásáról konkrét vizsgálatok alapján döntsenek.
- A biogáz is olyan energiaforrás, amellyel jól el vagyunk látva - folytatja a minisztériumi tisztségviselő. - A jelenlegi adatok szerint mintegy ötszáz olyan állattartó telep van, ahol lehetőség kínálkozik biogáz termelésére. Sőt, ugyancsak legalább ötszáz olyan települést is számon tartunk, ahol a szennyvízproblémákat lehet és kell úgy megoldani, hogy az ott keletkező metánt is hasznosítják végre.
Csak törpékkel
Noha az energetikával foglalkozó szakemberek számára egyértelmű, hogy a Duna magyar szakaszán is értelme lenne vízerőműveknek, a megújuló energiaforrások hasznosításáról intézkedő kormányzati tervekből mégsem hiányolják az ilyen beruházásokat. Igaz, nem szakmai, hanem politikai okokból. Csupán azt tudjuk meg a tárcánál, hogy az országba bejövő vizek energiatartalmának 5 százalékát hasznosítjuk, miközben a nemzetközi statisztika arról tanúskodik, hogy más államokban legalább 50 százaléknyit kinyernek. Jelenleg 5-10 megawatt közötti törpe vízerőművek telepítéséről gondolkodnak a hazai szakértők, ugyanis több hazai patakot és folyót így mégis munkára lehet fogni, be lehet kapcsolni a "megújulók" programjába. Két e tárgyú pályázatról mindenesetre mostanában döntenek az illetékes szaktárcáknál. A napenergia hasznosításának - a kollektoroknak és az áramtermeléshez szükséges, manapság még elég drága napelemeknek - a lehetősége átvezet ahhoz az alapkérdéshez, hogyan teremti meg, miként javítja az érdekeltségi rendszereket a kormányzat. Tíz-húsz kilowattos "tételekben" mintegy 270 kilowattnyi fotovillamos panel van már az országban, de a kötelező áramátvételi ár szintje még nem megfelelő a beruházók szempontjából, akik kénytelenek azzal számolni, hogy a megtérülés ideje túlzottan nagy. Az energetikai tárcánál is inkább a kollektorok száma bővülésének a hívei: erre a támogatásokat többen tudják igénybe venni, s most már jó minőségű termékválasztékkal és telepítőkapacitással is kalkulálni lehet.
- A kiírt pályázatokkal valamennyi megújuló energiahordozó hasznosítását elő lehet segíteni ma már - tér át a támogatási rendszerek jellemzőinek ismertetésére Szerdahelyi György. - A nemzeti energiatakarékossági program, a NEP a lakosság céljait szolgálja, s 30 százaléknyi támogatást, illetve maximum 1,2 millió forintot vehet igénybe a pályázó. A múlt évi adatok arról tanúskodnak, hogy a lakosság éppen a napkollektorokra és a hőszivattyús rendszerek vásárlására fordította a legtöbb állami forrást. Újszerű igény és szerencsés megoldás, hogy a panelházak energetikai felújítását sokan összekapcsolják a napenergiát hasznosító rendszerek felszereltetésével. A lakosságon túl az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak is módot kínál az állam ilyen és hasonló célú beruházások finanszírozására. A KEOP keretei között 500 millió forintos felső határig kérhetők a támogatások, 100 millióig a kedvezményes hitelek. Ez utóbbi összeg megduplázhatóságát igyekszik elérni a szaktárca.
- A mai gazdasági viszonyok mellett is népszerű lehet az energiatakarékossági hitelalap, mivel olyan kedvezmény, amely nem számít állami támogatásnak, ezért a tervezett beruházásokat jóval könnyebben finanszírozhatják az önkormányzatok, vállalkozások - érvel a minisztériumi szakember. - A legutóbbi időkig a magánemberek, önkormányzatok, vállalkozások talán kevéssé ismerték a megújuló energia eszközeit, s csak mostanában vetődik fel bennük, hogy akár új beruházások alkalmával, akár épületek, lakások felújítása során mérsékelni lehet a földgáztól való függést. Éppen ezért fontos, hogy mind az energiahatékonysági tervet, mind a megújuló energiahordozók hasznosításának stratégiáját a tanácsadó hálózatok szinte házhoz viszik, az Energia Kht. pedig oktatásokat szervez. Így az egész országban lesznek olyan szakmai tanácsadók, akik a helyi környezethez legjobban illeszkedő energetikai lehetőségeket tudják ajánlani, menedzselni.
Ha bekopogtat a vállalkozó...
A gyakorlat persze az, hogy ott indulhatnak el fejlesztések, oda telepítenek hőcserélő rendszereket, napkollektorokat, ahol vállalkozók kopogtatnak be ajánlataikkal akár a helyhatóságokhoz, akár a lakossághoz, s számításokkal igazolják az elérhető energiamegtakarítást, illetve ismertetni tudják a különböző pályázatokat. Újabban a geotermikus energia hasznosításának lett ilyen konjunktúrája, szinte sorakoznak az önkormányzatok azért, hogy támogatásokhoz juthassanak.
- Az országot lefedi a kistérségi megbízottak hálózata, tőlük várható, hogy segítenek felkelteni, megfogalmazni, majd megvalósítani azokat az igényeket, amelyek a közösségek számára teremtik meg a fosszilis energia kiváltásának lehetőségeit - szögezi le Szerdahelyi György. - Az a cél, hogy minden kistérségi megbízott íróasztalán ott álljanak a leírások területük energetikai fejlesztési lehetőségeiről, a vidék adottságairól, s ha a települések belefognak ilyen projektekbe, akkor milyen aktuális pályázatokkal lehet nekik segíteni. Ma még több megújuló energetikai rendszernek, eszköznek meg kell "küzdenie" azért, hogy polgárjogot nyerjen. A szaktárca sem tehet mást, mint igyekszik előmozdítani azokat a tudományos igényű kutatásokat, amelyek megoldhatják a technológiák olcsóbbá, versenyképesebbé válását, például azt, hogy bizonyos megújuló energiatípusokat használó berendezések mellé ne kelljen felépíteni tartaléknak a hagyományos fűtőrendszereket is. Az új energiapolitika - és benne a kormány megújulóenergia-stratégiája - arra mindenképpen jó, hogy felgyorsuljon az új lehetőségek bevezetése, de a realitás egyelőre az, hogy a magyar települések 90,2 százalékát, a lakások 80,5 százalékát a földgáz látja el energiával. A váltás, a csere, az átállás elkezdődött, a januári mizéria talán új lendületet is adott, de illúziókat táplálni a mégoly hatékony kormányzati programok ismeretében sem nagyon szabad.
Forrás: piacesprofit.hu
