A kóros mértékben elhízott emberek számára sokszor már csak a gyomorszűkítő műtétek jelenthetnek megoldást, a közeljövőben azonban egy jóval kíméletesebb módszer is segíthetne a túlsúlyos betegeken. Az állatkísérletek és az előzetes klinikai tesztek alapján már hatékonynak bizonyult egy néhány hónapig alkalmazandó és később eltávolítható készülék, amelyet a szájon át juttatnak be a vékonybél kezdeti szakaszába. A hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyomorgyűrűs módszer jelenlegi áráról Dr. Bende Jánost, a Péterfy Sándor utcai Kórház sebész főorvosát kérdeztük.
Tekintve, hogy az elhízás a fejlett országokban egyre komolyabb problémát jelent, az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott a túlsúlyos emberek kezelésére szolgáló újabb eljárások kutatása. Csak az USA-ban legalább tizenötmillió olyan ember él, akik testsúlyuk alapján megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek már indokolttá teszik a gyomorszűkítő műtétek elvégzését: a beavatkozás kritériumai között szerepel a negyven feletti testtömegindex (BMI), illetve a harmincötös vagy ennél magasabb értékek, amennyiben valamilyen elhízási szövődmény, például cukorbetegség is kialakult a páciensnél. Az elhízottak aránya hazánkban is növekvő tendenciát mutat: az Európai Bizottság 2006-os felmérése szerint a máltaiak, a görögök, a finnek és a luxemburgiak után a magyarok a legkövérebbek Európában, a kórosan elhízottak száma pedig nagyjából kétszázezer körül van. (A szakirodalomban akkor tekintenek valakit túlsúlyosnak, ha testtömegindexe meghaladja a 25-öt, míg ha 30 fölött van, az illető elhízottnak minősül; az átlagos magyar BMI 25,6 körül van.)
Alternatíva a kevésbé kíméletes és drága sebészeti eljárásokkal szemben
A lexingtoni GI Dynamics által kifejlesztett, EndoBarrier névre keresztelt eszköz az elhízás jelenlegi, sokszor drága és komolyabb beavatkozást igénylő sebészeti megoldásaira kínál alternatívát. Az orvosi gyakorlatban általánosan alkalmazott módszerek között szerepel a gyomorgyűrűs és a ballonos módszer, a bypass műtét, a zsírleszívás, illetve a plasztikai módszerek: Magyarországon ezek közül egyedül a bypass műtét nem elérhető, a többi eljárás viszont a hazai betegek számára is hozzáférhető (ezekről részletesen lásd cikkünk második oldalát). A műtéti eljárások komoly hátránya, hogy bár jelentős és később is fenntartható súlycsökkenést lehet elérni a segítségükkel, sokszor igen drágák és fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek a betegek egy részére: ezek közé tartozik a halálos kimenetelű operáció is, így a túlsúlyos páciensek közül sokan eleve nem is vállalkoznak rá, hogy a sebészkés alá feküdjenek. Egy amerikai sebésztársaság, az American Society for Metabolic and Bariatric Surgery felmérése szerint az USA-ban nagyjából 220 000 túlsúlyos személy esett át gyomorszűkítő műtéten 2008-ban.
Az EndoBarrier elhízást gátló összetevője egy át nem eresztő anyagból készült "kesztyűujj", amelyet a vékonybél kezdetének hatvan centiméteres szakaszába ültetnek be a betegek száján keresztül. Az eszköz a bejuttatást megelőzően egy kapszulába van csomagolva, a vékonybélben pedig egy endoszkóp segítségével helyezhető el: miután a készülék a gyomor aljára került, a kapszulából egy kisméretű golyó indul el a vékonybélben, ami a bélcsatornában befelé haladva egy katéter segítségével húzza végig a kesztyűujjra hasonlító zsákot (a golyó ezt követően leválik, így a zsák vége lyukas marad). A cső anyaga egy teflonhoz hasonló rugalmas műanyag (poli-tetrafluor-etilén), amelyet egy tüskés, nitinolötvözetből készült "dugasz" rögzít a vékonybél bejáratánál. A készülék behelyezése kevesebb mint fél órát vesz igénybe, eltávolítása pedig akár tíz percen belül elvégezhető egy zsinór segítségével (az eljárást szemléltető angol nyelvű kisfilm megtekinthető a New Scientist oldalán).
A belek élettani folyamatainak megváltozása idézheti elő a fogyást
Az eszköz néhány hónapig marad a vékonybélben, és mivel a zsák fala nem járható át sem a tápcsatornába kerülő anyagok, sem pedig a bélbe jutó vagy a bélfal átal termelt emésztőenzimek számára, a tápanyagok felszívódása sem valósulhat meg a bélfalon keresztül. A bostoni Massachusetts Kórház kutatócsoportja Lee Kaplan vezetésével korábbi patkánykísérletek során már kimutatta, hogy az eszköz kicsinyített mása a humán sebészeti eljárások egyik legnépszerűbb típusával, a gyomorgyűrűs eljárással egyenértékű súlycsökkenést eredményezett. Az előzetes klinikai vizsgálatok során 150 betegen tesztelték az eljárást, amely a korábbi állatkísérletekhez hasonlóan a vártnak megfelelő súlycsökkenést eredményezett a vizsgálat résztvevőinél.
"A gyomorral nem teszünk semmit, így a kezeltek továbbra is ugyanúgy étkezhetnek, mint korábban" - mondta Stuart Randle, a GI Dynamics elnöke, aki szerint a gyomorgyűrűs eljárás azért sem mindig hatékony, mert a betegek kicselezik a kezelést, például úgy, hogy az ajánlott kalóriabevitelt turmixgépben összepréselt ételek fogyasztásával növelik meg.
Kaplan kutatócsoportjának eredményei ezen kívül azt mutatták, hogy az eszköz rövid idő alatt visszafordította a kettes típusú cukorbetegség kialakulását, még azt megelőzően, hogy a várt súlycsökkenés bekövetkezett volna. Ennek hátterében az állhat, hogy a kezelés hatására megváltoznak a bélből érkező idegi és hormonális jelek: ez egyébként az úgynevezett bypass-műtétek során is bekövetkezik, amikor a bél felszívó felületét igyekeznek csökkenteni, vagyis "kikapcsolnak" bizonyos szakaszokat az emésztésből. "A készülékkel nagyobb súlycsökkenést értünk el, mint amit a tápanyagok csökkent mértékű felszívódása alapján vártunk. Ebből arra következtetünk, hogy a résztvevőknél megfigyelt fogyást elsősorban a bél élettani folyamataiban végbemenő változások idézik elő" - magyarázta Kaplan.
Mivel a jelenlegi vizsgálat eredményei a résztvevők alacsony száma miatt csak előzetesnek tekinthetőek, további, szélesebb körű próbákra lesz szükség. Ezekből egyértelműen kiderül majd az eszköz valódi hatékonysága, valamint az is, hogy biztonságos-e, ha a zsákot néhány hónapnál hosszabb ideig is a vékonybélben hagyják - olvasható a NewScientist beszámolójában.
Forrás: egeszseg.origo.hu
