Balneoterápia
Az orvosok és a laikusok körében egyaránt régóta ismert, hogy a makacs, idült psoriasisos betegeknél jó hatású lehet a balneoterápia. Magyarországon elsősorban a harkányi, a mezőkövesdi és a parádi kénes víz jön szóba psoriasisellenes gyógyfürdőként.
A holt-tengeri só hatékonyságát számos betegség kapcsán leírták. A holt-tengeri balneoterápia során a psoriasisos bortünetekre kifejtett hatás összetett. Ilyenkor a speciális fényviszonyok miatt inkább balneo-fototerápiáról beszélhetünk, azonban számolni kell a holt-tengeri sós víz kedvező hatásával is. Psoriasisban szenvedők tünetes és tünetmentes bőréből, valamint egészséges egyének biopsziás anyagából származó sejttenyészetekben kimutatták, hogy a holt-tengeri sós víz fontos alkotóelemei, a magnézium klorid, valamint a magnéziumbromid gátolják a fibroblaszt növekedést (8, 9). Ezen túlmenően az is igazolt, hogy a humán polimorfonukleáris leukocitákban a magas koncentrációjú magnéziumion gátolja az eicosanoidképzést, így gátolja a granulociták gyulladáskeltő aktivitását (10).
A balneoterápia jó hatásának létrejöttében a fent leírtakon kívül fontos szerep jut a klímaváltozásnak, a napfénybesugárzásnak, a megváltozott étrendnek, valamint a stresszmentes környezetnek.
Szisztémás kezelés
Ha a betegség a testfelszín több mint 10-15%-át érinti, a helyi kezeléssel elérhető eredmény korlátozott. Ilyenkor a leggyakrabban használt szer az aromás retinoid (Neotigason), amely elősegíti a hámsejtek érését. Másik lehetőség a Methotrexat adása, amely elsősorban a hámsejtekre kifejtett osztódást gátló tulajdonsága révén hat. Mindkét kezelés alkalmazásakor figyelemmel kell lennünk az esetleges mellékhatásokra, melyek miatt a betegek rendszeres ellenőrzése indokolt (1). A kortikoszteroidkezelés belsőleg alkalmazva is javítja a bortüneteket, azonban a szteroid leépítésekor az eredetinél súlyosabb tünetek kialakulásával kell számolni, ezért ez a kezelés psoriasisban ellenjavallt.
Forrás: vitalitas.hu
