A psoriasis kezelési lehetőségei
Prof. Dr. Hunyadi János
Összefoglalás
A psoriasis az egyik leggyakoribb borbetegség, amely krónikus lefolyása, recidívára való hajlama miatt megkeseríti a betegek életét. Nem fertőző, az életet nem veszélyezteti. A közlemény összefoglalja a betegség tüneteit, a psoriasis kifejlődését befolyásoló tényezőket, valamint a rendelkezésünkre álló terápiás lehetőségeket.
Bevezetés
A pikkelysömör (psoriasis) egyike a legrégebben ismert makacs, sajátos borbetegségeknek, leírását már a görög és római orvosok műveiben is olvashatjuk. Minden életkorban és mindkét nemben egyaránt előfordul, leggyakrabban a
2-3. évtizedben jelentkezik először. Klíma- és étrendi változások, idegi behatások, krízishelyzetek után, néha lázas betegséget követően jelentkezik és spontán is visszafejlődhet. Az európai országokban, így Magyarországon is a népesség mintegy 1,5-2%-át érinti (1).
Tünetek
Kezdetben csak meghatározott helyeken jelentkeznek a viaszfehér, alvadt gyertyacseppre emlékeztető, vaskos pikkelyes felrakódásokkal borított kiütések. Máskor, főleg a gyermekkori esetekben, az egész testen egyszerre, kölesnyi, rövid idő múlva hámló, apró, élénkvörös elváltozások keletkeznek. A tünetek nem nedveznek, nem fertőződnek felül és nem fekélyesednek ki. A beteg egyének belső szerveiben a borbetegséggel összefüggő működészavart kimutatni nem lehet.
A psoriasis lefolyása betegenként különböző. Vannak, akiknél a tünetek kis területre lokalizálva évtizedeken át szinte ugyanazon állapotban mutatkoznak, míg másoknál az akut fellángolásokat tünetmentes időszakok követik (1).
A diagnózis felállítása
A kezeletlen pikkelysömörös borjelenségeket elsősorban a jellegzetes, viaszfehér pikkelyképződés jellemzi. A típusos klinikai kép alapján szakorvos számára nem jelent problémát a psoriasis diagnózisának felállítása. Ismételten előfordul azonban napjainkban is, hogy helytelenül állítják fel a diagnózist, ami a legnagyobb problémát akkor jelenti, ha a beteg vérbajban szenved. Sajnálatos módon az utóbbi évek során hazánkban is jelentősen megemelkedett a szifiliszben szenvedők száma, így ez a minden dermatózist utánozni képes betegség a másodlagos stádiumában jelentkező kiütései révén könnyen megtévesztheti a gyakorlattal nem rendelkező vizsgálót. A problémát ilyenkor az jelenti, hogy a szifiliszes beteg a helyes diagnózis felállításáig számos egészséges egyént fertőzhet meg. A szifilisz kizárását, illetve igazolását szerológiai teszt (például VDRL) végzése teszi lehetővé.
A psoriasis etiológiája
A betegség kóreredete ma sem tisztázott. A psoriasist – mivel egyes családokban halmozottan fordul elő – az öröklődő betegségek közé sorolják (2). Mind a klinikai megfigyelések, mind a laboratóriumi vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a pikkelysömörös alkat lényege egy speciális reaktív gyulladáskészség. A betegség kialakulását és lefolyását immunológiai, idegi, hormonális, táplálkozási és külső környezeti hatások egyaránt befolyásolják. Sokszor szerepel provokáló tényezőként bakteriális gócfertőzés. Ennek tisztázása miatt célszerű fogászati, fül-orr-gégészeti és nőgyógyászati vizsgálatot végeztetni (1).
A bor olyan önszabályozó szervrendszer, melynek elsődleges feladata a szervezet és a környezet harmonikus elválasztása. A bor környezettől való elválasztást megvalósító funkcióval rendelkező legfontosabb rétege a felhám (epidermisz). A bor hámsejtjei az egészséges bőrben 21-28 nap alatt jutnak el az alsó sejtsorból a legfelsőig. Ez az idő a psoriasisos hámban 3-4 napra rövidül, ami azt eredményezi, hogy a legfelső réteg hámsejtjei éretlenek. Az epidermisz legfelső rétegébe jutó, maggal rendelkező hámsejtek képtelenek biztosítani a bor külvilág felé történő lezárását (1).
A betegség kialakulásában fontos szerepet játszanak az aktivált neutrofil granulociták és a T limfociták (1, 3, 4) valamint e sejtek által termelt mediátorok (citokinek, leukotriének, eicosanoidok). A psoriasis lefolyását előnyösen befolyásolják az immunrendszer sejtjeire ható gyógyszerek (például Cyclosporin A, Methotrexat). Ezek az adatok a psoriasis autoimmun eredetére utalnak, ez azonban napjainkig nem nyert egyértelmű igazolást (4).
A genetikai hajlam miatt érthető, hogy nem ismerünk olyan gyógyszert vagy kezelési eljárást, amelynek segítségével végleges gyógyulás lenne elérhető. A terápiás lehetőségek azonban biztosítják a tünetmentesség elérését, melyhez általában négy-hat hétig tartó kezelésre van szükség. A hosszabb-rövidebb ideig fennálló panaszmentes időszakot azonban a psoriasis ismételt kiújulása követheti.
A terápia kiválasztásának szempontjai
A psoriasis az életet nem veszélyeztető betegségek közé tartozik, így gyakran találkozunk olyan beteggel, akinek kezelését és gondozását nem borgyógyász irányítja. Ilyenkor az egyik legfontosabb, már említett veszély a téves diagnózis felállítása. További fontos tényező, hogy helytelen kezelés miatt erythroderma psoriaticum vagy generalizált psoriasis pustulása alakulhat ki. A psoriasis ezen, ún. szövődményes kórformái intézeti kezelést igényelnek, és napjainkban is az életet veszélyeztető betegségek közé tartoznak.
Kis kiterjedés esetén a helyi terápia általában elegendő a tünetmentesség biztosításához, ennek elérését követően javasolt vitaminokat (A, D, E) tartalmazó krémek használata.
Ha a tünetek a kültakaró 10-15%-át érintik, belső kezelést, fotó-, fotokemo- vagy szinkron balneo-fototerápiát alkalmazhatunk. Kifejezetten súlyos esetekben célszerű a Neotigazonnal végzett belső kezelés fényterápiával való kombinált alkalmazása. Ezeknél a betegeknél általában a külsőleg adott gyógyszerek nem gyorsítják a tünetmentessé válást.
A kortikoszteroidtartalmú kenőcsök jó hatása és a betegség krónikus jellege miatt gyakran látjuk a szteroid mellékhatások tüneteit, amely a gyógyszer helyes megválasztásával és a kezelési módok változtatásával megelőzhető.
Béta-blokkolók adása a betegség kialakulását provokálhatja, késleltetheti a tünetmentessé válást.
Ezen a héten a terápiás kezeléseket követheted végi, kérlek gyere vissza holnap.
Forrás: vitalitas.hu
